868. augusztus 16-án, a Bari Konföderáció megalakulásának 100. évfordulóján, Rapperswilben (a Zürichi-tó mellett) egy felröppenni készülő sas koronázta emlékoszlopot avattak, az ún. Bari vagy Szabadság Oszlopot. Talapzatán a Lengyel-Litván Állam címere, és a következő felirat látható: MAGNA RES LIBERTAS (ÓRIÁSI DOLOG A SZABADSÁG)
Az emlékoszlop felállítását gróf Władysław Broel-Plater kezdeményezte, tervezője a Zürichi Politechnikum professzora, Julius Stadler, kivitelezője pedig egy helyi szobrász, Louis Wethli volt.
Plater gróf nem csupán a projekt ötletadójának és mozgatórugójának, de finanszírozójának is bizonyult, méghozzá a költségek közel kétharmadát tekintve, ugyanis az emlékoszlop elkészítésének és felállításának teljes összege mintegy 11 100 svájci frankra rúgott, melyből mindössze 3 807 folyt be közadakozásból.
1868. augusztus 16-án került sor Rapperswilben az emlékoszlop ünnepélyes felavatására, körülbelül 10 ezer ember (lengyelek, svájciak és egyéb nemzetiségűek) jelenlétében. Az ünnepség misével vette kezdetét, melyet követően a tömeg a Boże coś Polskę-t énekelve átvonult az oszlophoz, ahol 10 ágyúlövést követően 6 nemzeti viseletbe öltözött menyecske végre leleplezte az emlékművet. Plater gróf és Rapperswil polgármestere beszédet mondott, majd este 400 fő részére fogadást tartottak a mai napig a város legelegánsabbjának számító Zum Schwanen hotel éttermében.
A Bari Oszlop mindössze két esztendőt töltött a tó partján állva, mivel 1870-ben károkat szenvedett egy viharban. Ezt követően 80 évig a várudvar szolgált otthonául, mielőtt átkerült volna mai helyére, a kastély főbejárata elé.
Az emlékmű felállítását Magyarországon élő lengyelek is támogatták, hiszen Plater gróf az ő köreikben is szervezett gyűjtést, sőt, felhívását a Vasárnapi Ujság is közzétette, mely szerint „(…) Svájcz tájainak egyik legszebb pontján a Repperswyli magaslaton, az idegenektől igen látogatott helyen, ott fog állni egy szép emlék, szentelve Lengyelországnak (…)” Természetesen maga az avató ünnepség sem mehetett végbe magyar résztvevő nélkül: Perczel Mór egykori honvédtábornok a Zum Schwanen-ben tartott fogadáson emlékezett meg az 1848-49-ben a magyarok szabadságáért harcoló lengyelekről.
A Rapperswili Lengyel Múzeum 1870-es megalapítása sem maradt visszhang nélkül magyar körökben: Láng Boldizsár színész, színigazgató ennek hatására komponálta meg Rapperswyli emlék című, lengyel dalokból álló francia négyesét, míg Komócsy József költő, újságíró Fehér sas Raperswilből címmel írt ez alkalomból költeményt. Mikor 1872-ben először jelent meg Budapesten a Tygodnik Polski na Węgierskiej Ziemi c. lengyel nyelvű hetilap, számos alkalommal foglalkoztak benne a múzeummal – többek között legújabb szerzeményeivel –, ám időve csökkent az ez irányú magyarországi érdeklődés.