Ebből az alkalomból nem csupán arra szeretnénk emlékeztetni, hogy a magyarországi lengyelség védőszentjének egy – kölcsönözhető – kiállítást szenteltünk, hanem a Lászlóhoz kapcsolódó “poszthumusz” legendák egyikére is.
„Unokatestvére, Konrád oldalán kívánt beavatkozni a cseh trónviszályba 1095-ben, de útközben megbetegedett, és Nyítránál elhunyt. Bár meghagyta, hogy az általa alapított váradi monostorban temessék el, holttestének szállítói és kíséről a nagy hőség miatt inkább Fehérvár felé vették az irányt. Amikor egy éjszakai pihenő után, másnap reggel folytatni akarták útjukat „látták: hát minden emberi segödelem nélkil Várad felé mégyen az szent test mind szekerestől.” (Karthauzi Névtelen.) Lászlót végül akaratának megfelelően Váradon temették el.”