A krakkói hejnał

A Mária-templom hejnał-ja a XIV. század vége zenél, méghozzá a magasabb toronyból. A „hejnał” szó a magyar „hajnalból” ered: az első feljegyzések róla 1392-ből származnak, létrejötte Hedvig királynővel és az ő magyar kíséretével függ össze, ám a hagyomány melódiáját mindig is a XIII. századból eredeztette. Mikor Krakkóra rátörtek a tatárok, a torony éber trombitása riasztotta a város védőit, ám nyílvessző sújtotta, így melódiáját nem fejezhette be – ezért szakítja meg a hejnał is mindig zenéjét. A Lengyel Rádió 1927-től fogva a mai napig minden délben sugározza a hejnał dallamát.
Wieża_wyższa_Kościół_Mariacki_w_Krakowie
A képen a Mária-templom magasabb tornya látható, ahonnan a hejnał zenél.

Szerző: Izabela Gass

Magyar Szűzanya 3. rész

A Zakopanéhoz tartozó Ludźmierz-i Szentély mindössze 90 kilométerre esik Krakkótól. Podhaléban ez a legrégibb színhelye a Mária-kultusznak, melynek története még a középkorra nyúlik vissza. 1234-ben Jędrzejowából érkező ciszterci szerzetesek telepedtek le Ludźmierzben, ahol egy fatemplomot emeltek, amely azonban nem maradt fent napjainkig. A dísztelen épület helyén a XIX. század második felében, neogótikus stílusban készült el a mai kegyhely, melybe elődjéből átmentették a rokokó oltárt a Szűzanya és a Kisded csodálatos szobrával. Az alkotás 1400 körül jelent meg a Ludźmierz-i templomban: sem készítője (sem az ő mecénása), sem pedig létrejöttének helye nem ismert. A legenda szerint egy Lengyelországba tartó magyar borkereskedő szekerével együtt beleragadt az itteni mocsarakba. Imádkozni kezdett, mire arany felhőbe burkolva megjelent a Szűzanya, és kivezette az ingoványból, rá a helyes útra, majd eltűnt. A megmentett férfi térdre rogyott, mire a föld aló csodatévő erejű vízforrás fakadt. Az ismeretlen kereskedő hálája jeléül hozta a Ludźmierz-i templomba a Mária-szobrot, mely annak az alaknak a vonásait tükrözte, aki megmentette őt. 1963. augusztus 15-én maga Stefan Wyszyński bíboros vezette a szobor megkoronázásának szertartását. Úgy hírlik, a ceremónia során Mária karjából kiesett a jogar, melyet még röptében elkapott Karol Wojtyła krakkói püspök, a későbbi II. János Pál pápa, aki 1997-ben már egyházfőként kereste fel a szentélyt, ahol mintegy 200 ezer zarándoknak celebrált rózsafüzér-imádságot.

Szöveg: Izabela Gass

Fotó: Wikipedia. Szerző: Adam Dziura (adamdziura.9g.pl)

Ludźmierz_-_sanktuarium_-_wnętrze

Magyar Szűzanya 2. rész

Egy másik, mesébe illő példát ad a Szűzanya csodálatos portréjának Magyarországról (egészen pontosan a mai Szlovákiában található Homonnáról) történő megszökésére egy Stara Wieśben (Lengyelország, Kárpátaljai Vajdaság) található festmény. Az Istenanya elszenderülését és mennybevételét ábrázoló képet egy fatáblára festették a XVI. század elején. A hagyomány szerint az alkotás rejtélyes módon háromszor is eltűnt Homonnáról, ahová elrablói vitték, és hogy megtévessze üldözőit, egyszer a Duklai-hágón, egyszer pedig a Pakoszowski birtokokon keresztül jött magyar földről lengyelre, hogy végül végérvényesen visszatérjen a Stara Wieś-i fatáblára. A festmény a XVIII. században egy késő barokk stílusú, pálos szerzetesek által épített bazilikába került. 1877-ben megkoronázták, ám 1968-ban ismeretlen eredetű tűzben megégett. Jelenleg 1972-ben készült másolata látható a Stara Wieś-i szentélyben, amely a Przemyśl-i Érsekség egyik legnagyobb tömeget vonzó zarándokhelye. 1978 szeptemberében Karol Wojtyła bíboros is felkereste, akit egy hónappal később pápává választottak. Mária csodálatos portréjához immár 500 éve járnak hívők Homonnáról is.

Szöveg: Izabela Gass
Fotó: “Bazylika Wniebowzięcia Najświętszej Maryi Panny w Starej Wsi (2017)” Forrás: Wikipedia, szerző: Lowdown

Basilica_in_Stara_Wieś_(2017)_indoor