1944. augusztus 1-én tört ki a varsói felkelés.

Az évforduló alkalmából Lengyel Béla altábornagyra is emlékezünk, aki arra hivatkozva, hogy Magyar- és Lengyelország nem állnak hadban egymással, felmenttette a német parancsnokságnál a magyar egységeket a felkelés vérbe fojtásában történő részvétel alól.
IMG_8788

Szarvason, a Szabadság út 36. szám alatt található Lengyel-palotán emléktábla őrzi az altábornagy emlékét:
IMG_8783
LENGYEL BÉLA ALTÁBORNAGY (1897-1988)

A LENGYELEK BARÁTJA A MAGYAR KIRÁLYSÁG VARSÓI
KATONAI ATTASÉJA 1934-1939 AZ 1944-ES VARSÓI FELKELÉS IDEJÉN ALEGYSÉGEIVEL TITOKBAN TÁMOGATTA A NÉMETEK ELLEN HARCOLÓ FELKELÖKET, GYÓGYSZERT, LÓSZERT ÉS FEGYVEREKET JUTTATOTT NEKIK. SZÁMOS LENGYEL EMBER ÉLETÉT MENTETTE MEG. HŰSÉGES MARADT A KATONAI BECSÜLETHEZ.
TISZTELET EMLÉKÉNEK!

Waclaw Felczak Alapítvány
Gál Ferenc Főiskola
Szarvas Város Önkormányzata

925 éve (1095. július 29-én) hunyt el Szent László király

Ebből az alkalomból nem csupán arra szeretnénk emlékeztetni, hogy a magyarországi lengyelség védőszentjének egy – kölcsönözhető – kiállítást szenteltünk, hanem a Lászlóhoz kapcsolódó “poszthumusz” legendák egyikére is.

„Unokatestvére, Konrád oldalán kívánt beavatkozni a cseh trónviszályba 1095-ben, de útközben megbetegedett, és Nyítránál elhunyt. Bár meghagyta, hogy az általa alapított váradi monostorban temessék el, holttestének szállítói és kíséről a nagy hőség miatt inkább Fehérvár felé vették az irányt. Amikor egy éjszakai pihenő után, másnap reggel folytatni akarták útjukat „látták: hát minden emberi segödelem nélkil Várad felé mégyen az szent test mind szekerestől.” (Karthauzi Névtelen.) Lászlót végül akaratának megfelelően Váradon temették el.”

IMG_9847

1410. július 15-én, 610 éve zajlott le a grünwaldi csata

1410. július 15-én, 610 éve zajlott le a grünwaldi csata, a résztvevők létszámát tekintve a középkori Európa történetének egyik legnagyobb ütközete.
Az egyik oldalon az egyesült lengyel-litván sereg, a másikon pedig a Német Lovagrend nyugati zsoldosokkal kiegészült harcosai álltak.

A csata nem csupán Jan Matejko festményének, vagy Henryk Sienkiewicz Kereszteslovagok című regényének köszönhetően ismert, hanem annak is, hogy a középkori Európában ekkor alkalmaztak először pontonhidat – a lengyel-litván sereg ennek révén kelhetett át a Visztulán.

1998-tól fogva minden esztendőben újrajátszák a csatát annak évfordulóján a grünwaldi mezőkön, méghozzá az Európa összes szegletéből érkező lovagok részvételével.

Jan_Matejko,_Bitwa_pod_Grunwaldem