Magyar napok a varsói Białołękában

 

Białołęka Varsó egyik kerülete a Visztula jobb partján, ahol évente – ezúttal október 3. és 4. között – magyar napokat rendeznek, immár negyedik alkalommal.

És hogy miként kerülnek magyarok Białołękába? A Budapest XXII. kerületével (Budafok-Tétény) kötött, sok évre visszanyúló testvérvárosi szerződésnek köszönhetően.

Białołękában utcaneveket, emléktáblákat és egyéb emlékeket is szenteltek magyaroknak, így például Antall Józsefnek, a II. világháborús lengyel menekültek megsegítőjének emlékezetét is utca őrzi, egyik végén egy emlékobeliszkkel, a másikon pedig egy emléktáblával.

Varga Béla atya (a magyar antikommunista emigráció egyik alakja) és Henryk Sławik (a lengyel menekültek megsegítésének egyik főszervezője 1939 szeptemberétől) emlékét is utcák őrzik, melyek kereszteződése alkotja a Magyar Barátok Terét (Skwer Przyjaciół Węgierskich).

Közvetlenül emellett, a Myśliborskiej utcánál áll a 2004-ben felszentelt Legszentebb Szűz Mária Szép Szeretet Anyja templom, egy Szent Istvánt ábrázoló üvegfestménnyel.

Az Ordonówny és Strumykowej utcák kereszteződésénél található körtér Osváth László nevét viseli, aki külügyminisztériumi tisztviselőként segítette a lengyel menekülteket. A rondónál emlékműve is áll, mely székben ülve ábrázolja, ölében a menekülteknek otthont adó magyarországi helyszíneket ábrázoló térképpel. Az alkotás hátterében egy oszlopos fal töredéke látható, mely a magyar Parlament belsejét hivatott felidézni. A falon huszonhét, a lengyelek megsegítésében részt vevő magyar neve, valamint Osváth László életrajza olvasható.

Zrzut ekranu 2020-11-5 o 13.29.50
Fotó: http://www.bialoleka.waw.pl

Kivételes magyar vonatkozású helyszín a Modlińskiej utca 257. szám alatti épület is. A XX. század 20-as éveitől bencés nővérek működtettek itt otthont „erkölcsileg elhanyagolt” lányoknak; a világháború alatt az intézményét Benigna nővér, vagyis a korábbi színésznő, Stanisława Umińska (1901–1977) vezette. Már 1919-es debütálásával a lengyel színház reménységévé vált, de filmekben is játszott. 1924-ben tehetséges író férjénél, Jan Żyznowskinál gyógyíthatatlan rákot diagnosztizáltak. A segítség utáni hajsza az ifjú házasokat Párizsba vitte, de az ottani gyógyszerek sem hatottak, így Umińska 1924. július 15-én engedett rettenetesen szenvedő férje kérésének, és agyonlőtte őt. Ügyének párizsi tárgyalása végén felmentették, Lengyelországba visszatérve pedig belépett a rendbe és felvette a Benigna nevet. A német megszállás idején a nővérek zsidókat mentettek, és a Honi Hadsereg fegyvereit tárolták, miközben az otthonban színházi fellépéseket szerveztek: ezek közé tartozott a legendássá vált, Leon Schiller rendezte Pastorałki 1943. január 1-i bemutatója. Az otthonban élő lányok voltak a színészek, miközben a nézőtéren olyan nevek jelentek meg, mint Czesław Miłosz, Jerzy Andrzejewski vagy Andrzej Łapicki. De ott ült akkor mindössze 4 esztendős férjem is, kinek édesanyja, Czesława Gass lengyelt tanított a lányoknak. A férjem nem sok mindenre emlékezett, kiváltképp mivel végig az előadás után felszolgálandó tortán járt az esze (melyből végül nem jutott neki, mivel igyekezniük kellett, hogy még a kijárási tilalom előtt hazaérjenek).
1944 őszén az otthon evakuálásában ott állomásozó magyar katonák is segítettek, akik védelmet biztosítottak. Az épület ma romos állapotban van, de a tervek szerint még az idén megkezdődik a felújítása, hogy kultúrházként szolgálhassa Białołęka lakosait.
Az idei Magyar napokon kulináris standok kínálják majd a magyar ételeket, fellép Joszko Broda a „Polsko-Węgiersko” együttessel, a kíváncsiak pedig egy műemlékbe hajló Ikarus busszal járhatjak körbe a kerület magyar helyszíneit.

Október 22-én Białołęka lakosai újra magyar ünnepet ülhetnek, ezúttal egy kerékpáros túrával a magyar utcanevek mentén.

Gass Izabela

1410. július 15-én, 610 éve zajlott le a grünwaldi csata

1410. július 15-én, 610 éve zajlott le a grünwaldi csata, a résztvevők létszámát tekintve a középkori Európa történetének egyik legnagyobb ütközete.
Az egyik oldalon az egyesült lengyel-litván sereg, a másikon pedig a Német Lovagrend nyugati zsoldosokkal kiegészült harcosai álltak.

A csata nem csupán Jan Matejko festményének, vagy Henryk Sienkiewicz Kereszteslovagok című regényének köszönhetően ismert, hanem annak is, hogy a középkori Európában ekkor alkalmaztak először pontonhidat – a lengyel-litván sereg ennek révén kelhetett át a Visztulán.

1998-tól fogva minden esztendőben újrajátszák a csatát annak évfordulóján a grünwaldi mezőkön, méghozzá az Európa összes szegletéből érkező lovagok részvételével.

Jan_Matejko,_Bitwa_pod_Grunwaldem

„Hungarikák” Varsóban 2. rész: Szent Erzsébet templom

PowsinDSC_1942A Szent Erzsébet templom Varsó Powsin városrészében, a Przyczółkowska utca 29. szám alatt található. Eredete még a XIV. századra nyúlik vissza, ám a fa építményt a svéd invázió (1655-1660) idején lerombolták. 1725-ben barokk stílusban, a közkedvelt építész, Józef Fontana tervei alapján építették újra, mai alakját pedig 1921-ben nyerte el. A templomban található a Vágyakozó Szűzanya kápolna, benne az azonos nevű, Powsińska-i Szűzanyaként is tisztelt festménnyel, mely egy ismeretlen itáliai mester munkája a XVII. századból, és a kezét mellkasán imára kulcsoló Madonnát ábrázolja. Nem tudni, hogy pontosan mikor került a templomba, de egyházmegyei dokumentumok már 1675-ben említést tettek róla.

Szerző: Izabela Gass
Fotó: Wikipedia