Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: IX. rész – a csornai csata (1849. június 13.)

1849 májusában Miskolcon szerveződött meg a vezérőrnaggyá előléptetett Józef Wysocki egységes lengyel légiója. Mintegy 2600 katona tartozott soraiba: 3 gyalogos zászlóalj, 4 dzsidásszázad és 2 félüteg. Május 31-én Wysockit a felső-magyarországi hadsereg parancsnokává nevezték ki.Csornai_ütközet_1849_jún_13

1849. június 13-án, a csornai csatában azonban nem a légió vett részt lengyel oldalról. A Kmety György ezredes vezette magyar hadosztályban szolgált ugyanis őrnagyként Zsurmay Lipót, eredeti nevén Leopold Surmacki. A magyar győzelemmel és az osztrák sereget vezető Franz Wyss vezérőrnagy halálával végződő ütközet emlékezetes momentuma volt Zsurmay huszárjainak rohama az ellen a császári lovasság ellen, melyben két galíciai besorozású dzsidásezred is harcolt, soraikban számos lengyellel. Az anekdota szerint az őrnagy először nem fegyverrel, hanem szóval támadt honfitársaira, mondván miként tehetik ők, „a szabadság után sóvárgó nemzet gyermekei, hogy egy szabadságért küzdő nemzet ellen” harcolnak.

Balázs  István

 

 

Források: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html

Képek: Wikpedia

Kovács István: „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Budapest, 2014.

 

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: VIII. rész – a váci csata (1849. április 10.)

Felix_Jablonowski_Litho
Alexander Felix Jablonowski herceg, az osztrák sereg parancsnoka (Wikipedia)

1849. április 10-én magyar győzelem született a váci csatában, mellyel a város a szabadságharcosok kezére került.

Bridge over Gombás-brook is a nationally unique historic edifice. Listed ID 7495. It is the only Baroque bridge in Hungary today. It was commissioned by Bishop Mihály Althann and the statues are the works of József Bechert. It was completed between 1753 and 1757. -  Route 2, Vác, Pest County, Hungary}}{{hu|1=http://turizmusvac.hu/index.php?page=latnivalokf&nyelve=hu Gombás-patak hídja (Kőszentes híd). Műemléki azonosító: [http://muemlekem.hu/muemlek?id=7495 7495]. Barokk, készült 1753-1758. Tervezte: Oracsek Ignác. Szobrai (https://www.kozterkep.hu/~/4678/szent_kamill_szobor_a_gombas_patak_hidjanak_szobrai_iv_vac_bechert_jozsef_1752.html Kamillus, https://www.kozterkep.hu/~/4658/szent_borbala_szobor_a_gombas_patak_hidjanak_szobrai_i_vac_bechert_jozsef_1752.html Borbála, Nepomuki Szent János, https://www.kozterkep.hu/~/4676/szent_peter_es_pal_szobra_a_gombas_patak_hidjanak_szobrai_ii_vac_bechert_jozsef_1752.html Péter és Pál, Venetianus, https://www.kozterkep.hu/~/4677/szent_judas_tade_szobra_a_gombas_patak_hidjanak_szobrai_iii_vac_bechert_jozsef_1752.html Júdás Tádé) 1752-ben és 1758-1759-ben készültek, Bechert József alkotásai. - Magyarország, Pest megye, Vác, Vác-Alsóváros, 2es főút.{{Monument Hungary|7495}}
A Gombás-patak Hétkápolnánál (Wikipedia)
Józef Wysocki lengyel légiója azonban ezúttal kudarcot vallott, ugyanis hétkápolnai (Vác déli külvárosa), a Gombás-patak felett ívelő kőhíd ellen indított rohamuk csúfosan elbukott. A magyar csapatoknak később viszont sikerült az áttörés, így a csata során parancsnokká előlépő lengyel vezérőrnagy, Alexander Felix Jablonowski herceg vezette osztrák sereg kénytelen volt visszavonulni. Vácnál 1849. július 17-én újabb ütközetre került sor, ezúttal már az oroszok ellen, de újfent magyar győzelmet hozva, mely azonban csupán a végső vereség elodázására volt elegendő.

 

Balázs  István

 

 

Források:

http://epa.hu/00000/00018/00184/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1925_070-090.pdf

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/21-magyarorszag-184849-evi-fuggetlensegi-harcanak-katonai-tortenete-5B2E/iv-a-tavaszi-hadjarat-a-magyar-tamado-hadjarat-634B/huszonharmadik-fejezet-65AD/a-vaci-utkozet-1849-aprilis-10-en-65B8/

Képek:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gomb%C3%A1s-patak#/media/F%C3%A1jl:Bridge_over_Gomb%C3%A1s-brook_(W)._-_V%C3%A1c.JPG

https://hu.wikipedia.org/wiki/Felix_Jablonowski#/media/F%C3%A1jl:Felix_Jablonowski_Litho.jpg

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: VI. rész – a tápióbicskei csata (1849. április 4.)

Than Mor, “Tapiobicskei utközet 1849 aprilis 4” (Wikipedia)

1849. április 4-én a Tápióbicskére támadó Klapka György azt hitte, a faluban csak az ellenség felszerelését őrzik, és Jellasics főerői máshol gyülekeznek, ám ez súlyos tévedésnek bizonyult… Hadtestét a császári csapatok szétkergették, ám utóbbiak a helyszínre érkező Damjanich János hadtestével, és benne a lengyel hadosztállyal már nem bírtak el. A Tápió hídjának elfoglalásában, mely az egyetlen lehetőséget kínálta a rendkívül megduzzadt folyón történő átkelésre, kulcsszerepet játszottak a lengyelek. Józef Wysocki nem is szerénykedett visszaemlékezésében: „Meg kell jegyeznem, hogy a tápióbicskei győzelmet egyedül az én hadosztályom harcolta ki.”

 Balázs  István
261e60b4143dd3aa13136cd621b0628c_1
“Honvéd emlékmű” c. alkotás fotói Tápióbicske településről (https://www.kozterkep.hu/8388/honved-emlekmu?fbclid=IwAR0ibe79H-Duzvz0Ess_o3ifFz3bICfekHDPbAS7uzcfI9nLZadYJcosWrQ#vetito=312938)

 

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: V. rész – a hatvani csata (1849. április 2.)

Armee-Bulletin_XXXIII._Schlik_csapatai_a_Hatvanból_kivezető_Zagyva-híd_lerombolásával_biztosítják_a_Gödöllő_felé_való_visszavonulás_lehetőségét
A hatvani csata (Wikipedia)
Zrzut ekranu 2021-05-19 o 10.37.41
Zygmunt Miłkowski emléktáblája Hatvanban, a városháza falán. A kép forrása a Hatvani Hírlap online verziójának (hatvanihirlap.hu) “Szükségünk van a hétköznapi hősökre” című, 2021. április 2-i cikke – https://hatvanihirlap.hu/szuksegunk-van-a-hetkoznapi-hosokre/

1849. április 2-án Hatvannál került sor a mindenekelőtt Pest-Buda felszabadítását célzó tavaszi hadjárat nyitányára. Az ideiglenesen Gáspár András ezredes (a csatát követően már tábornok, és a hadtest állandó paranc
snoka) vezette VII. magyar hadtest legyőzte Franz von Schlik altábornagy csapatait. Utóbbi „könnyű kis nyúlvadászatot” ígért névnapi ebédjére meghívott tisztjeinek, ám csalódniuk kellett, ugyanis a főképp a tüzérségek vívta ütközet végén a császári csapatok menekülni kényszerültek. Visszavonulásukat a felsőbb utasítást nem megvárva támadó Józef Wysocki hadosztályának megjelenése pánikszerűvé tette, és csak annak köszönhették a bekerítéstől történő megmenekülésüket, hogy le tudtak rombolni két hidat a Zagyván.
A csatában, ahogyan a tavaszi hadjárat összes további ütközetében is, részt vett a Wysocki zászlóaljához már 1848 novemberében csatlakozó egyetemi hallgató, Zygmunt Miłkowski (írói álnevén Teodor Tomasz Jeż), a későbbi regényíró, publicista, a lengyel emigráció egyik vezető teoretikusa.

Balázs István

 

Források: 

Képek: Wikipedia, https://hatvanihirlap.hu/szuksegunk-van-a-hetkoznapi-hosokre/

 

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: IV. rész – a szolnoki csata (1849. március 5.)

Szolnoki_ütközet_2_Than
A második szolnoki ütközet 1849. március 5-én. Than Mór festménye
Władysław_August_Poniński
Poniński Władysław August
  • 1849. március 5-én a magyar sereg Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével jelentős győzelmet aratott Szolnoknál a császári erők felett, megszerezve a kulcsfontosságú Tisza-hidat. A diadalban meghatározó szerepet játszott az 1. lengyel zászlóalj és a lengyel dzsidásszázad, melyet jól mutat, hogy az ütközet után öt lengyel tisztet is kitüntettek. Köztük volt Józef Wysocki, akit ráadásul ezredessé is előléptettek, így innentől fogva ebben a rangban szervezhette tovább a lengyel légiót. A szolnoki csata legemlékezetesebb eseménye mindazonáltal a Władysław Poniński irányította dzsidásokhoz kapcsolódik, akik egyes egyedül indítottak rohamot a Ferenc József dragonyosezred ellen, melyet sikerült felbomlasztaniuk, többek között öt ágyújukat is megszerezve. Egy anekdota szerint mikor a később maga is fogságba eső Josef Regelsberg von Thunberg alezredes meglátta, hogy ezrede ellen mindössze egyetlen század intéz támadást, kijelentette: „Ezek vagy őrültek… vagy lengyelek…”.

Balázs István

 

 

Forrás: – Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998

https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=649:egyuett-a-szabadsagert-jozef-wysocki-es-a-lengyel-legio&catid=16&Itemid=142

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html 

Képek: Wikipedia