2021 április – Polski Instytut Badawczy i Muzeum – Lengyel Kutatóintézet és Múzeum

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: III. rész – A kápolnai csata (1849. február 26-27)

29/04/202130/04/2021 Polski Instytut Badawczy i Muzeum

1849. február 26-27-én Kápolnánál került sor a szabadságharc egyetlen kétnapos csatájára.

A császári erők részéről a főparancsnok, Windisch-Grätz tábornagy 30 ezer katonája nézett szembe a 36 ezer fős magyar sereggel, melyben a II. lengy Kápolnai_csata_Than el zászlóalj 120 embere is harcolt. Az ütközet magyar vereséggel végződött, jelentős részben a fővezér, Henryk Dembiński altábornagy hibái miatt, akit nem sokkal később le is váltottak. Görgei Artúr értékelésében a lengyel hadvezérnek határozott haditervei voltak, melyeket határozatlanul igyekezett megvalósítani. A lengyel légionisták alacsony létszáma ellenére ez a csata sem múlt el hőstettük nélkül: Hipolit Żółtowski maroknyi gyalogsága óriási túlerővel szemben biztosított egy hidat, míg hadtestük átvonult rajta.

Balázs István

Forrás: Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998
Képek: Wikipedia

“Tudtad, hogy…?” #6

26/04/202126/04/2021 Polski Instytut Badawczy i Muzeum

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: II. rész – A tarcali csata (1849. január 22.)

23/04/202123/04/2021 Polski Instytut Badawczy i Muzeum

A tarcali csata (1849. január 22.) (https://arsmilitaria.blog.hu)

1849. január 22-én, a Tarcal melletti Terézia-kápolna környékén vívott ütközetben a honvédek hosszú idő után újra győzelmet tudtak aratni a császári alakulatok felett. A nem hétköznapi ködben zajló, meglehetősen rövid idő alatt véget is érő csatára Karsa Ferenc hadnagy úgy emlékezett vissza, hogy „akárki pofon vághatott volna, s azt a tenyeret, amelyik a pofont adta, meg se láttad volna…”

Teofil_Lapinski2 — Łapiński Teofil (Wikipedia)

A sikerben kulcsszerepe volt a Jerzy Bułharyn ezredes vezette a mintegy 2500 lengyel katonának. Közülük Teofil Łapiński tüzér alhadnagyot „pontossága és ügyessége” miatt Dessewffy Arisztid – későbbi aradi vértanú – főhadnaggyá javasolta előléptetni.
Érdekesség, hogy Lapiński a világon elsőként írta meg a szabadságharc történetét 1850-ben Hamburgban megjelent Der Feldzug der ungarischen Hauptarmee im 1849. Selbsterlebtes (A magyar főhadsereg 1849-es hadjárata. Saját tapasztalatok) című tanulmányában.

Balázs István

Források:

– Kovács István: „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Budapest, Magyar Napló, 2014
Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998

Képek:

Wikipedia
https://arsmilitaria.blog.hu/2020/04/27/igy_latta_az_ellenseg_az_osztrak_hivatalos_illusztralt_hadijelentesek_az_1848_1849-es_szabadsagharc_?fbclid=IwAR2rIePZ8Ayk2M9l4XWzbn0MPHcvJhycpjUXJTTHHktsyMWfGW6g8il5M0o

Ma ünnepelné 90. születésnapját TROJAN MARIAN JÓZEF grafikusművész

22/04/202122/04/2021 Polski Instytut Badawczy i Muzeum

A lengyel származású képzőművész 1931. április 22-én született Przemyślben.

trojan_portret

A II. világháború kitörését követően családjával együtt Magyarországra menekült. A háború befejeződése után visszatért hazájába, de 1957-ben ismét Magyarországra került. Füzesabonyban telepedett le, itt alapított családot.

Főként fa- és linóleummetszeteket készített. Témaválasztása rendkívül változatos volt; jeles személyiségek, művészek portréi mellett tájak, épületek képei is megjelennek alkotásain. A nagyobb méretű grafikai lapokon kívül előszeretettel készített ex-libriseket családtagjainak, barátainak, intézményeknek.

A sokszorosító eljárásokon kívül más technikai megoldások is foglalkoztatták, úgy mint a monotípia, olajpasztell, akvarell.

„Művészetemet szolgálatnak tekintem – nyilatkozta egy helyütt – kutatva azokat a mozzanatokat, melyek közösek a magyar és lengyel történelemben.”

Ennek jegyében született több grafikai sorozata: Magyar Millecentenárium (1996), Magyar és lengyel arcképek a szabadságharcban 1848-49 (1996), A két ország jeles személyiségei az elmúlt ezer évben (2000).

Munkái megtalálhatók magán- és közgyűjteményekben, Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában, Magyarországon és Lengyelországban.

A magyar és lengyel nép közös történelmének nemcsak alkotásain állított emléket, hanem lelkes szervező tevékenységével hozzájárult számos, a kapcsolódási pontokat bizonyító emlékhely (emléktábla, emlékmű) létrejöttéhez.

Munkásságát többek között a Lengyel Kultúráért érdeméremmel (1979), a Lengyel Köztársaság Érdemérem Lovagkeresztjével (1994) és a Lengyel Köztársaság Érdemérem Tisztikeresztjével (2001) ismerték el.

2016-ban halt meg Füzesabonyban.

Trojan Márta

Címkék