Új hét, új találkozások! Ma Dominika Teskét, a Lengyel Intézet igazgatóját, valamint Deák Gábort, a Wacław Felczak Alapítvány Felügyelőbizottságának elnökét láttuk vendégül.
Balázs István
LKM retrospektív 2023 – II. rész
2023-as évünket összefoglalva fedeztük fel, hogy három fontos eseményről még nem adtunk hírt. Egyet – tatabányai kiállításunkat – nemrég pótoltunk, most pedig íme a következő visszatekintés 
2023 elején jelent meg a Sic Itur Ad Astra folyóirat 78/2022-es, Közép-Európának szentelt száma, benne az LKM igazgatója, Balázs István tanulmányával a lengyel és a magyar rendszerváltás alternatíváiról.
Mińsk Mazowiecki
November 9-én a Mińsk-Mazowieckiben található Maria-Skłodowska-Curie Iskolában kiállítás és előadások segítségével lehetett megismerkedni a II. világháború során Magyarországra menekült lengyelek történetével.
Az általunk magyarra fordított kiállítást Marek Zalewski készítette a helyi múzeummal együtt, amely Grażyna Krzewińska asszonytól megkapta apósa, Aleksander Krzewiński, a balatonboglári Lengyel Gimnázium és Líceum egykori tanára és cserkészvezetője rendkívül értékes anyagait. A találkozó során Grażyna Krzewińska mellett Lagzi Gábor (a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Varsó igazgatója) és Balázs István (igazgató, LKM) tartott előadást. A rendezvény házigazdája Leszek Celej, a Mińsk-Mazowiecki Múzeum igazgatója volt.
Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: II. rész – A tarcali csata (1849. január 22.)
1849. január 22-én, a Tarcal melletti Terézia-kápolna környékén vívott ütközetben a honvédek hosszú idő után újra győzelmet tudtak aratni a császári alakulatok felett. A nem hétköznapi ködben zajló, meglehetősen rövid idő alatt véget is érő csatára Karsa Ferenc hadnagy úgy emlékezett vissza, hogy „akárki pofon vághatott volna, s azt a tenyeret, amelyik a pofont adta, meg se láttad volna…”
A sikerben kulcsszerepe volt a Jerzy Bułharyn ezredes vezette a mintegy 2500 lengyel katonának. Közülük Teofil Łapiński tüzér alhadnagyot „pontossága és ügyessége” miatt Dessewffy Arisztid – későbbi aradi vértanú – főhadnaggyá javasolta előléptetni.
Érdekesség, hogy Lapiński a világon elsőként írta meg a szabadságharc történetét 1850-ben Hamburgban megjelent Der Feldzug der ungarischen Hauptarmee im 1849. Selbsterlebtes (A magyar főhadsereg 1849-es hadjárata. Saját tapasztalatok) című tanulmányában.
Balázs István
Források:
- – Kovács István: „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Budapest, Magyar Napló, 2014
- Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998
Képek:
- Wikipedia
- https://arsmilitaria.blog.hu/2020/04/27/igy_latta_az_ellenseg_az_osztrak_hivatalos_illusztralt_hadijelentesek_az_1848_1849-es_szabadsagharc_?fbclid=IwAR2rIePZ8Ayk2M9l4XWzbn0MPHcvJhycpjUXJTTHHktsyMWfGW6g8il5M0o
Nobel-díjasok lengyelségének nyomai – videó
YouTube-csatornánkon megjelent filmünk a „Nobel-díjasok lengyelségének nyomai” című kiállítás megnyitójáról. Szeretettel ajánljuk beszámolónk megtekintését!
2018. április 26-án a Paulina Kopestyńska műveiből (30 lengyel, vagy lengyel származású Nobel-díjas portréja) készült kiállításon túl három kiadvány is bemutatásra került: a „Visztula” (összeállította: prof. Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete), a „Lengyel-magyar mozaik” (az LKM és a Lengyel Tudományos Akadémia Varsói Levéltára munkatársainak közös munkája), valamint a kiállítás katalógusa.
