Skip to main content

Magyar Szűzanya 3. rész

A Zakopanéhoz tartozó Ludźmierz-i Szentély mindössze 90 kilométerre esik Krakkótól. Podhaléban ez a legrégibb színhelye a Mária-kultusznak, melynek története még a középkorra nyúlik vissza. 1234-ben Jędrzejowából érkező ciszterci szerzetesek telepedtek le Ludźmierzben, ahol egy fatemplomot emeltek, amely azonban nem maradt fent napjainkig. A dísztelen épület helyén a XIX. század második felében, neogótikus stílusban készült el a mai kegyhely, melybe elődjéből átmentették a rokokó oltárt a Szűzanya és a Kisded csodálatos szobrával. Az alkotás 1400 körül jelent meg a Ludźmierz-i templomban: sem készítője (sem az ő mecénása), sem pedig létrejöttének helye nem ismert. A legenda szerint egy Lengyelországba tartó magyar borkereskedő szekerével együtt beleragadt az itteni mocsarakba. Imádkozni kezdett, mire arany felhőbe burkolva megjelent a Szűzanya, és kivezette az ingoványból, rá a helyes útra, majd eltűnt. A megmentett férfi térdre rogyott, mire a föld aló csodatévő erejű vízforrás fakadt. Az ismeretlen kereskedő hálája jeléül hozta a Ludźmierz-i templomba a Mária-szobrot, mely annak az alaknak a vonásait tükrözte, aki megmentette őt. 1963. augusztus 15-én maga Stefan Wyszyński bíboros vezette a szobor megkoronázásának szertartását. Úgy hírlik, a ceremónia során Mária karjából kiesett a jogar, melyet még röptében elkapott Karol Wojtyła krakkói püspök, a későbbi II. János Pál pápa, aki 1997-ben már egyházfőként kereste fel a szentélyt, ahol mintegy 200 ezer zarándoknak celebrált rózsafüzér-imádságot.

Szöveg: Izabela Gass

Fotó: Wikipedia. Szerző: Adam Dziura (adamdziura.9g.pl)

Ludźmierz_-_sanktuarium_-_wnętrze

Magyar Szűzanya 2. rész

Egy másik, mesébe illő példát ad a Szűzanya csodálatos portréjának Magyarországról (egészen pontosan a mai Szlovákiában található Homonnáról) történő megszökésére egy Stara Wieśben (Lengyelország, Kárpátaljai Vajdaság) található festmény. Az Istenanya elszenderülését és mennybevételét ábrázoló képet egy fatáblára festették a XVI. század elején. A hagyomány szerint az alkotás rejtélyes módon háromszor is eltűnt Homonnáról, ahová elrablói vitték, és hogy megtévessze üldözőit, egyszer a Duklai-hágón, egyszer pedig a Pakoszowski birtokokon keresztül jött magyar földről lengyelre, hogy végül végérvényesen visszatérjen a Stara Wieś-i fatáblára. A festmény a XVIII. században egy késő barokk stílusú, pálos szerzetesek által épített bazilikába került. 1877-ben megkoronázták, ám 1968-ban ismeretlen eredetű tűzben megégett. Jelenleg 1972-ben készült másolata látható a Stara Wieś-i szentélyben, amely a Przemyśl-i Érsekség egyik legnagyobb tömeget vonzó zarándokhelye. 1978 szeptemberében Karol Wojtyła bíboros is felkereste, akit egy hónappal később pápává választottak. Mária csodálatos portréjához immár 500 éve járnak hívők Homonnáról is.

Szöveg: Izabela Gass
Fotó: “Bazylika Wniebowzięcia Najświętszej Maryi Panny w Starej Wsi (2017)” Forrás: Wikipedia, szerző: Lowdown

Basilica_in_Stara_Wieś_(2017)_indoor

Magyar Szűzanya 1. rész

Lengyelországban, a Kárpátaljai Vajdaságban fekvő Tarnowiec faluban található egy csodálatos, hársfából faragott Szűzanya-szobor a XV. század elejéről. Mária egyik karjában a Kisdedet, a másikban jogart tart. Az alkotásra 1925-ben korona került. A szépséges szoborról különféle legendák keringenek, melyekben közös, hogy mindegyik szerint valamilyen háborús felfordulás során keveredett Magyarországról lengyel földre. „A Szűzanya, miután az egyik magyar rágyújtott a templomban, saját akaratából és erejéből Tarnowiecbe költözött” – írta 19. századi emlékirataiban Franciszek Ksawery Prek, Krościenko település örököse. Egy másik legenda szerint a szobrot magyar karmeliták hozták magukkal, mikor Jasłóban kolostort alapítottak, ám mivel ez 1785-ben leégett, az alkotás a Tarnowieci templomba került. A település így hamarosan a Galíciából, szlovák területekről és Magyarországról érkező zarándokok úticéljává vált, amíg az 1918-as határváltozások meg nem szüntették ennek lehetőségét. A szobor jelenleg a II. világháború után épített új templomban található.

Szöveg: Izabela Gass. A fénykép a tarnowieci szentély weboldaláról származik.

Zrzut ekranu 2020-03-25 o 14.43.43