Állandó kiállítás

„A magyar-lengyel kapcsolatok ezer éve” A budapesti állandó kiállításon bemutatott gyűjtemény a rendkívül gazdag közös történelmet mutatja be szimbolikusan, öt fejezetre osztva:

  • „Királyi és állami kapcsolatok”chata derencka
  • „Barátok a bajban”
  • „Gazdasági kapcsolatok”
  • „Kulturális és egyházi kapcsolatok”
  • „A magyarországi lengyelség”

A teremben három multimédiás pulton további információkat találhatnak a látogatók (szövegeket, képeket, filmeket), és az Internet is elérhető. A számítógépek kapacitása korlátlan mennyiségű adat elhelyezését teszi lehetővé.

 

Királyi és állami kapcsolatok

Magyarország és Lengyelországi királyi házainak kapcsolata a X. században kezdődött. A fejezetben kiemelésre került I. Szent László király alakja. Történelme során Magyarországnak két olyan királya volt, aki Lengyelországban született – egyikük I. László, a magyarországi lengyelek védőszentje. A kiállítás fontos darabja az uralkodó koronázási palástjának másolata. (Az eredeti darabot Zágrábban őrzik). Három részre osztott térkép mutatja be Magyarországot és Lengyelországot azokból a korokból, mikor a két állam – perszonális unió formájában – közös korona alá tartozott. A falakat ismert lengyel festőművészek – Jan Matejko, Juliusz Kossak – metszetei és festményei díszítik, köztük Jan Matejko egyik legismertebb művének, a „Báthory István a pszkovi csata után” című képének másolata, mely az orosz bojárok behódolását ábrázolja. A vitrinekben látható többek közt a budai vár falán fennmaradt Jagelló-sas másolata (XV/XVI sz.).

 

Barátok a bajban

Az évszázatok során számos alkalommal harcoltunk közösen a szabadságunkért, egymásnak segítséget nyújtva.. A történelmi tudatban legélénkebben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc lengyel részvétele él – fegyverek, lengyel légiós egyenruha és a nagyszebeni csatajelenetet bemutató festmény (mely Jan Styka „Erdélyi körképének” részlete) hansúlyozzák az esemény jelentőségét. A fejezetben utalunk a lengyel támogatásra a Rákóczi-féle szabadságharcban, a 19. század bukott lengyel felkelései utáni magyar segítségnyújtásra (erről szól Artur Grottger „Gyász” című alkotása). Jelentős teret kapott a II. világháború és a magyarországi lengyel menekültek témaköre. Térképeken mutatjuk be a lengyel katonai és polgári táborok helyét, mellettük pedig Teleki Pál miniszterelnök portréja látható, aki a lengyelek egyik legnagyobb barátja volt a korban. A vitrinbe a katonai felszerelés elemei kerültek. A fejezet utolsó része az 1956-os poznani és budapesti felkeléseknek állít emléket; itt látható a „Szolidaritás 1980” című faszobor is – e mozgalom nagy hatással volt a magyar kommunistaellenes ellenzékre.

 

Gazdasági kapcsolatok

18. századi állapotot rögzít a jellegzetes kereskedelmi utakat bemutató térkép, bár a kapcsolat már a középkorban is élénk volt. A kiállított tárgyak utalnak a jelentősebb árukra: a sóra (Wieliczka bányájából), a posztóra, szőttesekre. A legnagyobb teret a borkereskedelem kapta: borszállító szekér Hegyaljáról, hordók, kádak és borászati eszközök szerepelnek a gyűjteményben. A falakon érdekességként a kereskedelemre vonatkozó középkori oklevelek, kiváltságos levelek láthatóak.

 

Kulturális és egyházi kapcsolatok

A történelemben is nyomot hagyó kulturális kapcsolatok a középkorban, Nagy Kázmér és Nagy Lajos királyok korában kezdődtek. A krakkói egyetemen – főként a 15. és 16. században – magyar diákok egész sora tanult. Lengyelországban nyomtatták az első magyar nyelvű könyveket. A reneszánsz korban lengyel tudósok jártak Magyarországon (sanoki Gergely), magyar költők (Balassi Bálint), zenészek (Bakfart Bálint) Lengyelországban. A II. világháború idején a lengyel kultúra ápolásának különösen fontos helyszíne volt Magyarország.

Szimbolikus kiállítási tárgyak utalnak a kulturális kapcsolatokra: a Florián Zsoltároskönyv másolata, melyet Hedvig királynő számára készítettek (a nyitott kódexben az Anjou címer látható); reneszánsz stílusú, Krakkó főterét ábrázoló festmény, valamint a II. világháború idején Magyarországon megjelentetett lengyel nyelvű kiadványok.

Az egyházi kapcsolataink közös szentjeink történetével kezdődtek – Szent Kinga sóból faragott szobra utal erre. A częstochowai kolostort mutaják be Jan Gumowski 1927-29 között készült litográfiái – a lengyel történelem és hitélet e meghatározó kegyhelyét a magyar alapítású Pálos szerzetesrend gondozza. A kiállításon helyet kapott a budapesti lengyel templom is – a fejezet ezen része már átvezeti a látogatót a következő témakörbe.

 

A magyarországi lengyelség

A figyelmet egy paraszti tisztaszoba belső ragadja meg, mely az 1717-1943 között létezett magyarországi lengyel falu, Derenk lakóinak életét hozza közelebb a látogatóhoz. A fejezet utal arra is, hogy a 19-20. századforduló Magyarország gazdasági fejlődése következtében jelentős lengyel lakosság jelent meg magyar városokban is. A vitrinben magyarországi lengyelek által adományozott tárgyak találhatók.

15181495_574435482751138_2164793141549373316_n (1)