Emilia Broel-Plater (1806–1831) lengyel grófnő, kapitányi rangban a novemberi felkelés résztvevője. Mikor 
Chłapowski tábornok, kinek vezetése alatt addig harcolt, úgy döntött hogy leteszi a fegyvert és átlépi a porosz határt, Emilia paraszti gúnyát öltve, barátnőjével és unokafivérével az oldalán Varsó felé indult. Az út viszontagságai azonban meghaladták erejét: 1831. december 23-án Justianowóban, az őket vendégül látó Ignacy Abłamowicz udvarában hunyt el. A helyi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol sírja ma is megtalálható.
A XIX. századi Magyarországon a novemberi felkelés valóságos kultuszra tett szert: már 1832-ben napvilágot látott Vaskapui Kapuy Károly „Könnyvirág Gróf Plater Emilia sírhalmára” című verse, melyből az alábbi sorok származnak:
„Harczoltál szép hölgy! honnod védangyala voltál
Nem rég, ‘s most nyugszol gyászteli romjaiban.
Győztél halva, mivel nem tudtál élni bilincsben,
Győzelmed temetőd halma felett kivirult.”
E költemény jelzi Emilia Plater, Tadeusz Kościuszko és Józef Poniatowski alakjának bekerülését a magyarországi romanticizmus kultikus figurái közé.
Gass Izabela
