Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: IV. rész – a szolnoki csata (1849. március 5.)

Szolnoki_ütközet_2_Than
A második szolnoki ütközet 1849. március 5-én. Than Mór festménye
Władysław_August_Poniński
Poniński Władysław August
  • 1849. március 5-én a magyar sereg Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével jelentős győzelmet aratott Szolnoknál a császári erők felett, megszerezve a kulcsfontosságú Tisza-hidat. A diadalban meghatározó szerepet játszott az 1. lengyel zászlóalj és a lengyel dzsidásszázad, melyet jól mutat, hogy az ütközet után öt lengyel tisztet is kitüntettek. Köztük volt Józef Wysocki, akit ráadásul ezredessé is előléptettek, így innentől fogva ebben a rangban szervezhette tovább a lengyel légiót. A szolnoki csata legemlékezetesebb eseménye mindazonáltal a Władysław Poniński irányította dzsidásokhoz kapcsolódik, akik egyes egyedül indítottak rohamot a Ferenc József dragonyosezred ellen, melyet sikerült felbomlasztaniuk, többek között öt ágyújukat is megszerezve. Egy anekdota szerint mikor a később maga is fogságba eső Josef Regelsberg von Thunberg alezredes meglátta, hogy ezrede ellen mindössze egyetlen század intéz támadást, kijelentette: „Ezek vagy őrültek… vagy lengyelek…”.

Balázs István

 

 

Forrás: – Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998

https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=649:egyuett-a-szabadsagert-jozef-wysocki-es-a-lengyel-legio&catid=16&Itemid=142

http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html 

Képek: Wikipedia

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: III. rész – A kápolnai csata (1849. február 26-27)

Henryk_Dembiński
Dembiński Henryk

1849. február 26-27-én Kápolnánál került sor a szabadságharc egyetlen kétnapos csatájára.

A császári erők részéről a főparancsnok, Windisch-Grätz tábornagy 30 ezer katonája nézett szembe a 36 ezer fős magyar sereggel, melyben a II. lengyKápolnai_csata_Thanel zászlóalj 120 embere is harcolt. Az ütközet magyar vereséggel végződött, jelentős részben a fővezér, Henryk Dembiński altábornagy hibái miatt, akit nem sokkal később le is váltottak. Görgei Artúr értékelésében a lengyel hadvezérnek határozott haditervei voltak, melyeket határozatlanul igyekezett megvalósítani. A lengyel légionisták alacsony létszáma ellenére ez a csata sem múlt el hőstettük nélkül: Hipolit Żółtowski maroknyi gyalogsága óriási túlerővel szemben biztosított egy hidat, míg hadtestük átvonult rajta.

Balázs István

  • Forrás: Kovács István: „…Mindvégig veletek voltunk” – Lengyelek a magyar szabadságharcban. Budapest, Osiris, 1998
  • Képek: Wikipedia

Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49 I. rész – Arad ostroma (1848. december 3.)

Szeretettel ajánljuk új sorozatunkat: “Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49”! Rövid szövegeken keresztül mutatunk be néhány olyan csatát – két kivétellel a mai Magyarország területéről – melyben lengyel katonák is részt vettek. Az első részt az aradi csatának szenteljük, melyhez 1848. december 3-án csatlakoztak lengyel erők.

***

Érdemes megemlíteni, hogy az említett lobogó zászlóanyja Kossuth Lujza, a lengyel légiő létrehozását támogató Kossuth Lajos húga volt.

***

1848. november 25-én, a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében került sor a lengyel zászlóalj két századának
zászlószentelésére. Józef Wysocki légionistái a tűzkeresztségen Arad ostrománál estek át, melybe 1848. december 3-án kapcsolódtak be. Megjelenésüktől a magyar hadvezetés azt remélte, hogy a várat védő császári erők jelentős számú lengyel katonáját sikerül átcsábítani a szabadságharc oldalára. Ez a terv ugyan nem járt sikerrel, ám a légionisták így is vitézül kivették részüket a decemberi harcokból. A rendkívül hosszú ostrom végül csupán 1849. július 1-én fejeződött be, mikor is a császáriak, szabad elvonulás fejében, átadták a várat az ostromlóknak.

Balázs István

https://hu.wikipedia.org/wiki/Arad_ostroma?fbclid=IwAR1RA0f_z6FodE9wzUoAKfalcFYXF_aW7psui_3YkM3aoiYsWufeo2LdwdM#/media/Fájl:Aradvar.jpg
Kép: Wikipedia

Forrás: Kovács István: „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Budapest, Magyar Napló, 2014.