“SZEMÉLYISÉGEK”

“SZEMÉLYISÉGEK”
Ismert magyar származású lengyelek életrajz-részletei.
Paweł Csala – 1885. január 17-én Bukovinában született, a gimnáziumot azonban már Lwówban végezte el 1906-ban. Az I. világháború végéhez közeledve, 1918 szeptembere körül itt csatlakozott a Roman Abraham hadnagy szervezte katonai alakulathoz. 1918 novemberében részt vett a várost ostromló ukránok visszaverésében.
A lwówi székhelyű Oikos faipari részvénytársaság igazgatója volt, valamint 1939-ig a brzuchowice-i járás vezetője. A lwówi politechnikumon faipari technológiákról adott elő, de a helyi kereskedelmi kamarában is tevékenykedett. 1932-ben a lwówi tartományi takarékpénztár elnöke lett, 1936-ben pedig élére állt annak a bizottságnak, mely a tartományban élő rászorulók téli segélyezéséről volt hivatott gondoskodni. Ugyanebben az évben bekerült azon 32 személy közé, akiket Marian Zyndram-Kościałkowski miniszterelnök kinevezett az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásának tanulmányozásával foglalkozó bizottságba. Mindemellett 1939-ig a lwówi gabona- és árutőzsde elnökségét is vezette.
1937-ben Finnország tiszteletbeli lwówi konzulja lett. Opoléban hunyt el a II. világháború során, halálának pontos dátuma ismeretlen.
PC

“SZEMÉLYISÉGEK” Ismert magyar származású lengyelek életrajz-részletei.

“SZEMÉLYISÉGEK”
Ismert magyar származású lengyelek életrajz-részletei.
Paweł Csala – 1885. január 17-én Bukovinában született, a gimnáziumot azonban már Lwówban végezte el 1906-ban. Az I. világháború végéhez közeledve, 1918 szeptembere körül itt csatlakozott a Roman Abraham hadnagy szervezte katonai alakulathoz. 1918 novemberében részt vett a várost ostromló ukránok visszaverésében.
A lwówi székhelyű Oikos faipari részvénytársaság igazgatója volt, valamint 1939-ig a brzuchowice-i járás vezetője. A lwówi politechnikumon faipari technológiákról adott elő, de a helyi kereskedelmi kamarában is tevékenykedett. 1932-ben a lwówi tartományi takarékpénztár elnöke lett, 1936-ben pedig élére állt annak a bizottságnak, mely a tartományban élő rászorulók téli segélyezéséről volt hivatott gondoskodni. Ugyanebben az évben bekerült azon 32 személy közé, akiket Marian Zyndram-Kościałkowski miniszterelnök kinevezett az állami tulajdonú vállalatok gazdálkodásának tanulmányozásával foglalkozó bizottságba. Mindemellett 1939-ig a lwówi gabona- és árutőzsde elnökségét is vezette.
1937-ben Finnország tiszteletbeli lwówi konzulja lett. Opoléban hunyt el a II. világháború során, halálának pontos dátuma ismeretlen.
PC
Może być zdjęciem przedstawiającym 1 osoba i tekst „Polski przemysłowiec, konsul Finlandii, był pochodzenia węgierskiego. Magyar származású lengyel iparmágnás, Finnország tiszteletbel konzulja a Lengyel Köztársaságban. Paweł Csala Lengyel Kutatóintézet és Múzeum Polski Instytut Badawczy Muzeum”

Adrian Spuła “Lemkók: Egy rejtett világ” című fotókiállítása

Szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt Adrian Spuła “Lemkók: Egy rejtett világ” című fotókiállításának megnyitójára. A szerző négy éven keresztül járta az Alacsony-Beszkideket, a Besszádokat, a Pienineket és a Szandeci-Beszkideket. Útja során több mint 130, részben már kihalt települést keresett fel, melyekben 1947-ig lemkók laktak. Munkájának eredménye körülbelül 700 fotó, melyek közül 120-at albumba rendezve is megjelentetett. Kiállításunkon mintegy 40, kinagyított fényképe látható.
Adrian Spuła – fotóművész, a Łódź-i Filmiskolában végzett Wojciech Przażmowski tanítványaként. A Gazeta Wyborcza és a Rzeczpospolita fotóriportereként dolgozott, miközben művei megjelentek a Przekrój, a Polityka, a Wprost, a Newsweek és a Tygodnik Powszechny című lapokban is. 2007 és 2011 között a Krakkói Filmiskolában oktatott. 2010 és 2016 között a Lablab Alapítvány szakértője az ezüst-fotózás területén. A Lengyel Sajtófotó-Díj nyertese (2002), a Kulturális és Nemzeti Örökség Minisztériumának “MŁODA POLSKA” ösztöndíjasa.
“Lemkók: Egy rejtett világ” – Lemkó templomok, keresztek és kápolnák.
A lemkók egy kulturálisan és szokásaikat tekintve is rendkívül kevert néprajzi csoport. A ruszinokkal, lengyelekkel és a kárpáti vlachokkal állnak rokonságban, de szlovák és magyar hatás is megfigyelhető rajtuk. A XIX. század eleje óta azonban önálló népcsoportként kezelik őket, köszönhetően mindenekelőtt az őket északi és nyugati szomszédaiktól megkülönböztető görögkatolikus vagy ortodox vallásuknak. A keleti és nyugati kultúra határán található Alacsony-Beszkidekben élő lemkók a XIX. század derekán élték virágkorukat. Ekkor alakult ki művészi építészeti stílusuk, melynek legékesebb példái Bartnóban és Jaśliska környékén találhatók. Népművészeik mesés kápolnákat, útszéli kereszteket és sírköveket alkottak. Művészetükre a természet mellett a templomépítészet és az ikonfestészet is jelentős hatást gyakorolt, a szomszédos lengyel és zsidó kultúrához hasonlóan. A sokszínűség, párosulva a külső hatásokra történő nyitottsággal és a keleti stílusú spirituális, szemlélődő művészettel a Kárpátok kulturális örökségének gyöngyszemévé tette a lemkó művészek gyönyörű alkotásai.
lem 2
Może być zdjęciem przedstawiającym drzewo i tekst „WYSTAWA FOTOGRAFII ADRIANA SPUŁY LEMKÓK: EGY REJTETT VILÁG ADRIAN SPUŁA FOTÃKIÁLLÍTÁSA 06.12.2021-06.01.2022 Lengyel Kutatóintézet és Múzeum Polski Instytut Badawczy Muzeum”

Lengyel munkások építettek Magyarországon

Bemutatjuk a következő olyan épületet, amelyet lengyel munkások építettek Magyarországon a két állam közti szerződések alapján a ’70-es és ’80-as években.

A Pick szegedi gyárépülete

A lengyel Budostal-2 cég 1985-86-ban elvégezte azoknak a helyiségeknek a teljes rekonstrukcióját, melyekből később az új technológiát befogadó gyártócsarnokokat alakították ki. Mindez a következő feladatokat foglalta magába: falazás, betonozás, vakolás, burkolás, homlokzati fugázás, és az ezekhez kapcsolódó kisebb munkák. A munkálatokban mintegy 60-an vettek részt.

 

salami