20A „Derenk 300 éve” című konferenciát kiteljesítendő megjelent egy kötet, amely tartalmaz minden ott elhangzott előadást, összegyűjtve ezzel mindazt, amit a lengyel településről eddig tudunk – a településről, melynek alapításától számítjuk a lengyelség magyarországi jelenlétét.
Az idei derenki búcsún fogjuk bemutatni Önöknek „Derenk 300 – konferenciakötet” című kiadványunkat.
Ha szeretnének egy példánnyal gazdagodni, várjuk önöket a székhelyünkön!
Júniusban részt vettünk a „Derenk 300 éve” című tudományos-ismeretterjesztő konferencián Białka Tatrzańskában.
Tekintsék meg beszámolónkat az eseményről!
A projekt társfinanszírozására a Lengyel Köztársaság Szenátusának azon gyakorlatának keretében került sor, mellyel a külhoni lengyeleket támogatja.
Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe a Harcoló Szolidaritásnak szentelt cikkeinket.
Ez év júniusában lesz 35 éve, hogy megalakult a Lengyel Népköztársaságban tevékenykedő fontosabb antikommunista szervezetek egyike, a Harcoló Szolidaritás. A Lengyel Kutatóintézet és Múzeum gyűjteményében mintegy 70 szám található a csoport illegálisan kiadott folyóiratából, ezért az évforduló alkalmából elindítunk egy rövid bejegyzésekből álló sorozatot, melyben a földalatti sajtó szemén keresztül tekintünk vissza a kor különféle fontos eseményeire.
Kövessék sorozatunkat, melyet a Harcoló Szolidaritásnak szentelünk!
30 éve, 1987. június 8. és 14. között került sor II. János Pál pápa harmadik lengyelországi látogatására („zarándoklatára”), melynek során az egyházfő szinte az összes nagyvárosban megfordult. Útja állomásai közül érdemes kiemelni Gdańskot, ahol találkozott Lech Wałęsával, illetve varsói búcsúzását, melyben megfogalmazta azt a 4 emberi jogot, amelyek tekintetében az országnak előre kell lépnie: a jogot az igazsághoz, a szabadsághoz, az igazságossághoz és a szeretethez.
A látogatást nagy várakozás előzte meg a földalatti ellenzék, így a Harcoló Szolidaritás részéről is: még áprilisban tettek közzé lapjukban egy éneket (zenéjét szerezte és szövegét írta: „B. Piast”), mellyel a Szentatya, mint a szabad Lengyelország felé utat mutató vezető előtt kívántak tisztelegni. Az ihletet a pápa által korábban a Nemzeti Filharmónia kórusához intézett szavak adhatták, melyeket idézetként megjelentettek az ének mellett: II. János Pál úgy fogalmazott, mélyen meg van győződve arról, hogy a kultúra minden társadalom létének elsődleges legitimálója, a nemzet identitásának, múltjának és jövőjének kifejezése.
A sorozat bejegyzései:
