Hírek
Lengyelek a magyar szabadságharcban 1848-49: IX. rész – a csornai csata (1849. június 13.)
1849 májusában Miskolcon szerveződött meg a vezérőrnaggyá előléptetett Józef Wysocki egységes lengyel légiója. Mintegy 2600 katona tartozott soraiba: 3 gyalogos zászlóalj, 4 dzsidásszázad és 2 félüteg. Május 31-én Wysockit a felső-magyarországi hadsereg parancsnokává nevezték ki.
1849. június 13-án, a csornai csatában azonban nem a légió vett részt lengyel oldalról. A Kmety György ezredes vezette magyar hadosztályban szolgált ugyanis őrnagyként Zsurmay Lipót, eredeti nevén Leopold Surmacki. A magyar győzelemmel és az osztrák sereget vezető Franz Wyss vezérőrnagy halálával végződő ütközet emlékezetes momentuma volt Zsurmay huszárjainak rohama az ellen a császári lovasság ellen, melyben két galíciai besorozású dzsidásezred is harcolt, soraikban számos lengyellel. Az anekdota szerint az őrnagy először nem fegyverrel, hanem szóval támadt honfitársaira, mondván miként tehetik ők, „a szabadság után sóvárgó nemzet gyermekei, hogy egy szabadságért küzdő nemzet ellen” harcolnak.
Balázs István
Források: http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/1848/kronologia.html
Képek: Wikpedia
Kovács István: „Egy a lengyel a magyarral”. A szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. Budapest, 2014.
Néhány érdekesség Szent Lászlóval, a magyarországi lengyelek védőszentjével kapcsolatban
A Magyarországi Lengyelek Napja mindig védőszentjük, Szent László király június 27-i ünnepének környékére esik. A Lengyelországban, lengyel anyától született uralkodó többek között Erdély, a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, Szekszárd, valamint a magyar határőrök patrónusa is, akiknek napja szintén június 27.
Szent László napján búcsúra kerül sor a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen, ahová ilyenkor különleges módon lovon is érkeznek zarándokok. A hívők által gyógyító hatásúnak tartott szentkúti forrás vizét a hagyomány szerint László lova fakasztotta: mikor a kunok elől menekülő uralkodó átugratott egy széles szakadékon, a ló patája belesüppedt a kemény kőbe, majd nyomában kristálytiszta vízsugár bugyogott fel.
A júniusi 27-i László-naphoz (a másik augusztus 8-ra esik) az időjárásra vonatkozó népi hagyományok is kapcsolódnak. Úgy tartják, ha e napon esik az eső, akkor egész nyáron rossz idő lesz, míg ha László napján különösen nagy a forróság, akkor arra, aki a hőség miatt nem tud – vagy esetleg lustasága miatt nem akar – dolgozni, azt mondják, hogy „Felült Lackó a nyakára”.
