zárva tart, továbbá július 12. és augusztus 9. között szombatonként
nem lesz látogatható.
A középkori Derenk (a szláv eredetű elnevezés a környéken sűrűn növő somra utal) település a Rákóczi-szabadságharc és a nyomában járó járványok miatt elnéptelenedett. A területet birtokló Esterházyak komoly kedvezményeket ígérve csábítottak földjükre új munkaerőt: lengyel gurálokat a Tátrán túlról. Jelenlétükről elsőként egy 1717-es keltezésű feljegyzés tanúskodik.
A szinte lengyel etnikai szigetként működő Derenk lakosai körében sajátos kultúra honosodott meg, különösen az archaikus lengyel nyelvre épülő dialektusukat tekintve. Elsősorban pásztorkodással és erdőmunkákkal, illetve kereskedelemmel foglalkoztak.
A trianoni határ elvágta a derenkiek gazdasági lehetőségeit, így végül kérték áttelepítésüket egy jobb termőfölddel rendelkező területre. 1943-ra Derenket fel is számolták: lakosait közösségüktől megfosztva különböző településeken helyezték el szerte Borsod vármegyében, illetve a mai Szlovákia területén. Az árván maradt falut magába foglaló területen Horthy Miklós kormányzó számára létesítettek medvéskertet.
Derenk soha nem merült feledésbe: egykori lakosai és leszármazottaik rendszeresen visszajártak, illetve visszajárnak, minden július utolsó vasárnapján megülve templomuk búcsúját is. Ma az Országos Kéktúra 24. szakaszának egyik állomása az egykorvolt lengyel település, temetőjével, iskolaépületével és újjáépített kápolnájával együtt.
A középkori Derenk (a szláv eredetű elnevezés a környéken sűrűn növő somra utal) település a Rákóczi-szabadságharc és a nyomában járó járványok miatt elnéptelenedett. A területet birtokló Esterházyak komoly kedvezményeket ígérve csábítottak földjükre új munkaerőt: lengyel gurálokat a Tátrán túlról. Jelenlétükről elsőként egy 1717-es keltezésű feljegyzés tanúskodik.
A szinte lengyel etnikai szigetként működő Derenk lakosai körében sajátos kultúra honosodott meg, különösen az archaikus lengyel nyelvre épülő dialektusukat tekintve. Elsősorban pásztorkodással és erdőmunkákkal, illetve kereskedelemmel foglalkoztak.
A trianoni határ elvágta a derenkiek gazdasági lehetőségeit, így végül kérték áttelepítésüket egy jobb termőfölddel rendelkező területre. 1943-ra Derenket fel is számolták: lakosait közösségüktől megfosztva különböző településeken helyezték el szerte Borsod vármegyében, illetve a mai Szlovákia területén. Az árván maradt falut magába foglaló területen Horthy Miklós kormányzó számára létesítettek medvéskertet.
Derenk soha nem merült feledésbe: egykori lakosai és leszármazottaik rendszeresen visszajártak, illetve visszajárnak, min den július utolsó vasárnapján megülve templomuk búcsúját is. Ma az Országos Kéktúra 24. szakaszának egyik állomása az egykorvolt lengyel település, temetőjével, iskolaépületével és újjáépített kápolnájával együtt.
Részletek: https://nepfolakitelek.hu/esemenyek/taborok/nemeth-laszlo-mufordito-tabor-2025
Bemutatkozó videó: https://www.youtube.com/watch?v=NZa3wM7vsgY&t=5s&ab_channel=HungarikumLiget
1989. júniusi választások évfordulójának előestjén a budapesti Lengyel Kutatóintézet és
Múzeumban a lengyel és magyar ellenzék 1989. előtti kapcsolatairól volt előadás és beszélgetés. Az
előadó dr. Tadeusz Kopyś, a krakkói Jagelló Egyetem Európa-tanulmányok Intézetének munkatársa
volt.
A krakkói kutató bemutatta a szervezett lengyel és magyar ellenzék kapcsolatának
történelmi hátterét, mely a két nemzet közötti barátság ellenére nem volt jelentős. Ennek fő oka az
volt, hogy a kommunistaellenes magyar ellenzék a rendszerváltásig viszonylag gyenge volt,
tevékenysége gyakorlatilag Budapest értelmiségére korlátozódott.
Érdekes információkat hallottunk viszont arról, hogy a Magyarországon dolgozó lengyel munkások
körében jelentősen nőtt a hatalommal szembeni ellenállás, sztrájkokat szerveztek, működött a
Szolidaritás. A kőbányai Lengyel Templomban nem fértek el a hívek.
Ezeket az információkat megerősítették a találkozón megjelentek, akik elmesélték tapasztalataikat
ezekről az időkről.
(pp)
